Az eddigi kutatások azt mutatják, hogy a kóros szerencsejátékosok és kábítószer-függők sok esetben ugyanazokat a genetikai hajlamokat mutatják az impulzivitásra és a jutalomszerzésre. Ahogy a szerhasználóknak egyre erősebb ütésekre van szükségük a magasra jutáshoz, a kényszeres szerencsejátékosok is egyre kockázatosabb vállalkozásokat folytatnak. Hasonlóképpen, mind a kábítószer-függők, mind a problémás szerencsejátékosok elvonási tüneteket szenvednek el, ha elszakadnak attól a vegyszertől vagy izgalomtól, amire vágynak. Néhány tanulmány pedig azt sugallja, hogy egyes emberek különösen ki vannak téve a kábítószer-függőségnek és a szerencsejáték-kényszernek, mivel jutalmazási rendszerük eredendően alulaktív – ez részben megmagyarázhatja, hogy miért keresnek elsősorban nagy izgalmakat.
Hogyan hat a szerencsejáték az agyra
Még meggyőzőbb, hogy az idegtudósok rájöttek, hogy a drogok és a szerencsejátékok hasonló módon változtatják meg ugyanazokat az agyi áramköröket. Ezek a meglátások az emberek agyának véráramlását és elektromos aktivitását vizsgáló tanulmányokból származnak, miközben különféle feladatokat hajtanak végre számítógépeken, amelyek vagy kaszinójátékokat utánoznak, vagy tesztelik az impulzusszabályozásukat. Egyes kísérletekben a különböző paklikból kiválasztott virtuális kártyák pénzt keresnek vagy veszítenek a játékosoknak; más feladatok arra késztetik valakit, hogy gyorsan reagáljon a képernyőn felvillanó egyes képekre, de ne reagáljon másokra.
Egy ilyen kártyajátékot használó 2005-ös német tanulmány azt sugallja, hogy a problémás szerencsejátékosok – mint a kábítószer-függők – elvesztették érzékenységüket a magas szintjükre: amikor nyertek, az alanyok az agy jutalomrendszerének egy kritikus régiójában a szokásosnál alacsonyabb elektromos aktivitást mutattak. A Yale Egyetemen 2003-ban és az Amszterdami Egyetemen 2012-ben végzett tanulmányban az impulzivitásukat mérő kóros szerencsejátékosok szokatlanul alacsony elektromos aktivitást mutattak az agy prefrontális régióiban, ami segít az embereknek a kockázatok felmérésében és az ösztönök elnyomásában. A kábítószer-függőknek gyakran van kedvetlen prefrontális kéregük is.
A szerencsejáték-függőség hatásai
További bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a szerencsejáték és a kábítószerek hasonló módon változtatják meg az agyat egy csodálatos embercsoportnál: a Parkinson-kórban szenvedő neurodegeneratív rendellenességben. Az izommerevség és a remegés jellemzi, a Parkinson-kórt a dopamintermelő neuronok halála okozza a középagy egy szakaszában. Az évtized kutatói észrevették, hogy a Parkinson-kórban szenvedők rendkívül nagy része – 2-7 százaléka – szerencsejáték-kényszer. Az egyik rendellenesség kezelése nagy valószínűséggel hozzájárul a másikhoz. A Parkinson-kór tüneteinek enyhítésére egyes betegek levodopát és más dopaminszintet növelő gyógyszereket szednek. A kutatók úgy vélik, hogy bizonyos esetekben az ebből eredő vegyianyag-beáramlás oly módon módosítja az agyat, hogy a kockázatok és a jutalmak – mondjuk a pókerjátékban résztvevők – vonzóbbá és elgondolkodtatóbbá válnak, és nehezebb ellenállni a döntéseknek.
A szerencsejáték-kényszer új felfogása szintén segített a tudósoknak magát a függőséget újradefiniálni. Míg a szakértők a függőséget egy vegyi anyagtól való függőségnek tekintették, most úgy határozzák meg, mint a súlyos következmények ellenére, ismétlődően jutalmazó élményt. Ez az élmény lehet a magas kokain- vagy heroinfogyasztás, vagy a pénz megduplázásának izgalma a kaszinóban.
"A múltban az volt az elképzelés, hogy egy olyan gyógyszert kell bevenned, amely megváltoztatja az agy neurokémiáját, hogy függővé válj, de ma már tudjuk, hogy szinte bármi, amit teszünk, megváltoztatja az agyat."
– mondja Timothy Fong, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem pszichiátere és addiktológiai szakértője.
""Értelemes, hogy néhány rendkívül kifizetődő viselkedés, mint például a szerencsejáték, drámai fizikai változásokat is okozhat."
